Keringető szivattyú emelőmagasság számítása
Legutóbbi témánk, a pneumatikus szelepek működési elve után mostani blog bejegyzésünkben szivattyúkkal foglalkozunk.
A Monojet Kft. többféle centrifugál szivattyú forgalmazásával foglalkozik, köztük a vegyszer szállítására alkalmas műanyag házas (PP, PVDF) vegyi centrifugál szivattyúk és az ún. víz centrifugál szivattyúk (öntvényházas vagy saválló házas) szállításával.
Ezeket a szivattyúkat széles körben alkalmazzák az ipar különböző területein. A vegyi centrifugál szivattyúk kedveltek a galvanizáló üzemekben, a felületkezelő, felület előkészítő üzemekben (festőüzemek), illetve minden olyan helyen, ahol töményebb, nagyobb koncentrációjú vegyszer szállításáról van szó.
A „víz centrifugál szivattyúk” szintén sok helyen kedvelt szivattyútípusok, ahol vízbázisú közeg keringetéséről, végponthoz (pl. fúvóka) való eljuttatásáról van szó.
Ezeknél a szivattyúknál fontos, hogy mindig üzemi paraméterekről – mint üzemi nyomás és üzemi szállítási teljesítmény – beszélünk. Ezt nevezzük munkapontnak. Fontos azonban, hogy a centrifugál szivattyúk esetében ez a két paraméter – nyomás és szállítási teljesítmény – csak egymás rovására változtatható.
Amennyiben nő a szállítási teljesítmény, úgy csökkent a nyomás. Amennyiben csökken a szállítási teljesítmény, úgy nő a nyomás. Emiatt a centrifugál szivattyú jelleggörbéje egy negatív meredekségű görbe, ahol az ’Y’ tengelyen emelőmagasság szerepel méterben kifejezve (nyomás), míg az ’X’ tengelyen a szállítási teljesítmény m3/h-ban vagy l/h-ban kifejezve.
A centrifugál szivattyúk többsége ráfolyásos elven működik, azaz fontos, hogy a szívócsonk mindig a közegben álljon, legyen előtte egy pozitív előnyomás. Ezt úgy biztosítjuk, hogy a tartályból ráfolyik a szívócsonkra a közeg. Mire azonban a közeg eljut a végponthoz, a nyomás különböző okok miatt esik.
Nyomásesést okoz a folyadéknak a cső falával történő súrlódása, az ívek, kanyarok a csőrendszerben, a különböző szerelvények, amelyeket a csőrendszerbe építünk be (pl. pillangószelep). Ezek miatt fontos, hogy bizonyos nyomáseséssel, nyomásveszteséggel számoljunk, mire a közeg eljut a végponthoz.
A szivattyúkat emiatt úgy kell méretezni, úgy kell kiválasztani, hogy a végpontnál (pl. fúvóka) kívánatos nyomásból indulunk ki és ehhez adjuk hozzá a csőrendszerben keletkező különböző nyomásveszteségeket.
Első lépésként azt kell tudnunk, hogy a szivattyú a végponthoz hány méteren kell, hogy felemelje a közeget. Ehhez pedig még számítanunk kell a nyomásveszteséget, amelyet szintén (méterbe konvertálva) bele kell kalkulálni a szivattyú kiválasztásába.
Erre a következő képletet használjuk:

Ez a képlet együttesen mutatja az egyenes csőszakaszban és az egyes szerelvényekben, az áramlás útját irányító elemekben fellépő nyomásesést.
l=csőszakasz hossza
d=cső átmérője
v= csőszakaszon vagy szerelvényeken átáramló közeg közepes sebessége
λ = csősúrlódási tényező (gyakorlati számítások esetén 0,01…0,02)
ξ = szerelvény vesztségtényezője
ρ= átáramló közeg sűrűsége
Amennyiben szeretné, ha mi választanánk ki az Ön alkalmazásához leginkább megfelelő fúvókát, hozzá a szivattyút, keressen minket elérhetőségeinken: http://monojet-ipartechnika.hu/kapcsolat
Igény esetén nem csak kiválasztjuk a megfelelő fúvókát és szivattyút, hanem be is szereljük Önnek kompletten csövezéssel, illetve szivattyú oldalról a megfelelő karima adaptációval és villamos bekötéssel együtt.
Kovács Marianna
Ügyvezető