A hidraulika szivattyúk típusai és meghatározásai
A hidraulika szivattyúk (https://monojet-ipartechnika.hu/szivattyuk) olyan vízgépek, amelyek folyadékmennyiséget mozgatnak folyamatosan és/vagy szakaszosan.
A szivattyú MECHANIKAI ENERGIÁT szolgáltat a folyadéknak, amely lehet:
Kinetikai energia a folyadék sebességének növelésére, ami befolyásolja az áramlási sebességet.
Nyomási energia, amely lehet:
Geodetikus: a folyadék bizonyos magasságba emeléséhez
Piezometrikus: a csövekben lévő nyomáskülönbségek leküzdésére.
A hidraulikaszivattyúk a legkülönfélébb felhasználási körülményeknek megfelelően különböző típusúak lehetnek, a felhasználandó folyadék típusától, az üzemi nyomástól, a hőmérséklettől és a rendszer jellemzőitől függően.
A szivattyúkat működési elvük és szerkezeti jellemzőik alapján osztályozzák.
A makro kategóriák a következőkre oszlanak:
Volumetrikus szivattyúk: térfogatkiszorításos szivattyúk (dugattyús vagy membrános), forgószivattyúk (fogaskerékszivattyúk, forgólapátos szivattyúk, lapátos szivattyúk, szárnykerekes szivattyúk, excentrikus csiga szivattyúk
Kinetikus szivattyúk: Centrifugális (egyszeres vagy többszörös járókerekű), turbinák (axiális átömlésű, vegyes átömlésű).
Speciális szivattyúk: Perisztaltikus, folyadékdugattyús, Archimédesz-csavaros, Ejektorok stb.
A hidraulikus szivattyúk műszaki háttere
Mint láttuk, a hidraulikus szivattyúk három különböző kategóriába sorolhatók, ezért nézzük meg közelebbről az egyes típusokat részletesen:
Térfogatkiszorításos szivattyúk (pl. dugattyús szivattyú)
A dugattyús szivattyúkra (https://monojet-ipartechnika.hu/cat-es-speck-magas-nyomasu-szivattyuk) egy mozgó darab, a dugattyú váltakozó egyenes vonalú mozgása jellemző. Ez nyomást gyakorol a folyadékra, energiát ad át neki. Ez a szivattyútípus nagyon nagy nyomáskülönbségek kialakítására alkalmas a szivattyú teljesítménye a rendszer méretétől és forgási sebességétől függ.
A dugattyús szivattyúk két további típusba sorolhatók:
Búvárdugattyús szivattyúk: olyan felépítés jellemzi, amelyben a folyadék mozgását alapvetően egy dugattyú okozza, amely egy összekötőrúd-karos rendszerhez kapcsolódik.
Membránszivattyúk: olyan felépítésűek, amelyekben a folyadékot levegő vagy más rendszerek által mozgásba hozott membránok mozgatják.
A dugattyús szivattyúk példái a modern dízelmotorok üzemanyag-befecskendező szivattyúi.
Centrifugálszivattyúk
A centrifugálszivattyúk (https://monojet-ipartechnika.hu/centrifugal-szivattyuk) egy növekvő keresztmetszetű kamrából, úgynevezett diffúzorból állnak, amely középen a szívócsővel, a periférián pedig a nyomócsővel van összekötve. A szivattyú belsejében egy forgó szerv, az úgynevezett járókerék nagy sebességgel (1500-3000 fordulat/perc) forog. A házba beáramló folyadékot a járókerék által közvetített nagy szögsebesség miatt a centrifugális erő a periféria felé tolja, és ennek következtében a középpontban közeg hiány keletkezik; így a mozgási energia egy része nyomási energiává alakul át, a folyadékot a nyomócsőbe szállítja, és a szivattyú középpontjában közeg hiány keletkezik, amely több folyadékot szív a szívócsőből.
A kívánt szállítómagasságtól és a mozgatandó folyadék típusától függően különböző járókerék-típusok közül lehet választani:
Radiális átömlésű járókerék: két, a szivattyútengelyhez rögzített tárcsa közé illesztett lapátsorozatból áll, keskeny vagy széles csatornával és egyenes vagy ívelt lapátokkal.
Nyitott járókerék: közvetlenül a tengelyre csavarozott spirális lapátokkal, amely alkalmas lebegő szilárd részecskéket tartalmazó folyadékok szállítására.
Forgószivattyúk
A forgószivattyúkra jellemző a mozgó alkatrészek: fogaskerekek vagy forgattyúhajtások lassú forgómozgása. Az energiaátvitel a folyadékra gyakorolt nyomás révén történik, a dugattyús szivattyúkhoz hasonlóan. A forgószivattyú működése megköveteli, hogy minden egyes fordulat során meghatározott mennyiségű folyadékot mozgasson meg. Ezek a szivattyúk önfelszívóak, és a nyomástól függetlenül szinte állandó áramlási sebességet biztosítanak. A forgószivattyúkat úgy tervezték, hogy a forgó és az álló részek közötti távolság nagyon kicsi legyen, hogy minimálisra csökkentsék a veszteségeket a nyomóoldalról a szívóoldalra.
A forgószivattyúkat aszerint, hogy milyen típusú mozgó alkatrészekkel építették fel őket, három típusba sorolhatjuk:
Fogaskerekes szivattyúk (https://monojet-ipartechnika.hu/szallitoszivattyuk-fogaskerekszivattyuk), amelyek a fogaskerekek mozgását használják a folyadék kiszorítással történő szivattyúzásához. Ezek az egyik leggyakoribb szivattyútípusok a hidraulikus alkalmazásokban.
A forgókaros szivattyúk a fogaskerekes szivattyúkhoz hasonlóak, azzal a különbséggel, hogy a forgókarok úgy vannak kialakítva, hogy találkoznak, nem pedig összeérnek és forognak egymással.
A forgódugattyús szivattyúkat általában kenőolaj keringtetésére használják mechanikus berendezésekben, vagy hidraulikus működtető rendszerek nyomásellátására.
Szivattyúkról korábban az alábbi cikkekben írtunk már: